Trendek és mintázatok a nemzetközi, regionális és hazai kommunikációkutatásban
Lapszám:
2018/2.Rovat:
Trendek, módszerek - mérések a kommunikáció- és médiakutatásbanOldalszám:
9-27.Hivatkozás:
Demeter Márton (2018). Trendek és mintázatok a nemzetközi, regionális és hazai kommunikációkutatásban. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (2.) 9-27. 10.20520/JEL-KEP.2018.2.9
Absztrakt
Ebben az írásban az elmúlt években elvégzett kutatásom eredményeiről számolok be, melyben a vezető nemzetközi kommunikációkutatási folyóiratokban elemeztem publikációs trendeket. Érdeklődésem kiterjedt az egyes országok, világrégiók teljesítményére, valamint igyekeztem összefüggéseket keresni egy adott folyóiratnak a nagy nemzetközi minősítő adatbázisokban (Scopus illetve Web of Science) fellelhető tudományos rangja és a benne szereplő szerzők nemzeti diverzitása között. Emellett számos más tényező szerepét vizsgáltam a tudományos hatás szempontjából, úgyis mint a folyóirat kiadójának országát és világrégióját, a szerkesztőbizottság nemzetközi összetételét, az elemzett országok lakosságát, publikációs kibocsátását. Továbbá számos közgazdasági mutatón végeztem korrelációelemzéseket a publikációs kibocsátás vonatkozásában, mint a GDP, a per capita GDP, a publikációs kibocsátásra korrigált per capita GDP valamint ugyanezen változónak a GDP-re korrigált variánsa. A magyar közösség számára közreadott jelen tanulmányomban a hazai vonatkozásoknak külön figyelmet szentelek.
Kulcsszavak
Current Trends and Patterns in the Global and Regional Fields of Communication Research
Abstract
In this paper I present the results of some of my recent research in which I analyzed publication trends in leading international journals in communication and media studies. I investigated the academic contribution of different countries and world regions, and I was looking for possible correlations between the scientific ranks of different Scopus and Web of Science indexed periodicals and their international diversity. I also analyzed the role of some other features in terms of academic productivity as the world region and country of the publishers, the national diversity of the editorial board, the population and the science output of the individual countries. Beside this, I made correlation analyses on some econometric indices (GDP, GDP per capita etc) regarding their effect on science output. Since I intend this present paper for the Hungarian academic community, I will pay extraordinary heed to the local aspects of my research.
Keywords