Magyarországon még mindig a rádió a legnépszerűbb audioformátum: 2024-ben is minden héten közel 7 millió ember hallgatott hagyományos adót, naponta átlagosan 226 percet – derül ki az NMHH legfrissebb Médiapiaci Jelentéséből (2025). Otthon, autóban, munkahelyen szól a készülék, és a közszolgálati, valamint a nagy kereskedelmi nagyágyúk továbbra is szilárd hallgatói bázissal rendelkeznek. Ugyanabban az évben azonban valami csendben, de megállíthatatlanul átalakítja a magyar audiopiacot: a podcast. 2024 végén már 806 magyar nyelvű podcast csatorna működött – ez két év alatt 18%-os növekedés. Még látványosabb, hogy a hazai internetezők kétharmada hallgat valamilyen rendszerességgel podcastet: több mint harmaduk naponta vagy heti többször, további 14% havonta, 16% ennél ritkábban (NMHH, 2025). A számok mögött egy mélyebb folyamat áll: a rádió remedializációja zajlik a szemünk (pontosabban a fülünk) előtt.
A rádióhallgatás mellett ma már a podcastok hallgatása is természetes része az életünknek, a médiafogyasztásunknak. Mégis érezzük, hogy amikor bedugjuk a fülhallgatót és elindítunk egy epizódot, valami egészen mást csinálunk, mint amikor a hagyományos rádiót hallgattuk. A válasz a medialitás egy különleges folyamatában rejlik, amit Jay David Bolter és Richard Grusin remedializációnak nevezett el még 2000-ben. A remedializáció nem egyszerű átültetés egyik médiumból a másikba, hanem egy olyan kölcsönös átalakítás, amelyben az új médium egyszerre jeleníti meg a régit és versenyez vele, átveszi annak formáit, technikáit, sőt társadalmi jelentőségét, majd át is formálja őket. Bolter és Grusin szerint egyetlen médium sem létezik izoláltan: jelentése mindig más médiumokkal való viszonyában születik meg. A podcast pontosan ezt csinálja a rádióval – és közben önmagává válik. A rádió a 20. század egyik legintimebb médiuma volt: a hang, amely a sötétben is ott van velünk, a műsorvezető, aki szinte a barátunkká válik, a sorozatos műsorok, amelyekre várunk. A podcast mindezt átmenti, de nem másolja. A rádió lineáris, mindenki ugyanazt hallja egyszerre, a podcast viszont on-demand: akkor és ott hallgatjuk, amikor és ahol akarjuk. A rádióban a szerkesztő dönti el, mi következik, a podcastban mi magunk irányítunk. A rádió stúdiójában hangmérnökök, szerkesztők, műszaki stáb dolgozik, a korai podcasteket egy ember készítette laptopon és egy olcsó mikrofonnal – és ez a „magányos hang” paradox módon még közelebb hozta a hallgatót. A remedializáció itt nem pusztán technikai: társadalmi és kulturális átrendeződést is jelent. A podcaster átveszi a rádiós újságíró tekintélyét, de már nem intézményi keretben, hanem közvetlenül a hallgatóval beszél. A hallgató pedig már nem passzív befogadó, hanem előfizető, aki dönt arról, hogy támogatja-e a műsort, kommentel, megosztja. A rádió nyilvánossága közös volt, a podcasté széttöredezett, személyre szabott, mégis közösségteremtő. Bolter és Grusin azt írja: „a médium az, ami remedializál”. A podcast pontosan ezt teszi: átalakítja a rádió formáit, hogy azok megfeleljenek a digitális kor elvárásainak – a mobilitásnak, az azonnali elérhetőségnek, a személyre szabhatóságnak. De közben a rádió is visszahat: a nagy rádióállomások (BBC, NPR) ma már podcastet gyártanak, a hagyományos reggeli műsorok átköltöznek a streaming-platformokra, a rádiós narratíva és hangulat pedig újjászületik a true crime sorozatokban vagy hosszú, mélyinterjúkban. A podcast tehát nem a rádió halála, hanem annak újjászületése egy másik médiakörnyezetben. Nem utánozza a rádiót – átalakítja, hogy az megfeleljen a mi időnknek. Bolter és Grusin szavaival: a remedializáció mindig reform is. A podcast pedig éppen ezt teszi: reformálja a hangalapú nyilvánosságot, a történetmesélést, az újságírást és a hallgatóval való kapcsolatot. Ma, amikor a Spotify 2,6 millió podcast-címet kínál, és minden ötödik internetező rendszeresen hallgat podcastet. A magyar podcast 2025-re már nem „hangos blog” vagy „rádió letöltve”. Önálló médiummá érett, amely a rádió legjobb tulajdonságait (intimitás, narratíva, személyesség) ötvözi a digitális kor szabadságával. És miközben a rádió még mindig szól a konyhában és az autóban, a fülhallgatóban már egy új média és médiacsomagolási forma uralkodik – a podcast.
Irodalom
Andok, M. (2025). Podcast—The Remediation of Radio: A Media Theoretical Framework for Podcast Research. Journalism and Media, 6(1), 7.
Berry, R. (2015). A golden age of podcasting? Podcasting: New Aural Cultures and Digital Media. Palgrave.
Bolter, J. D. – Grusin, R. (2000). Remediation: Understanding New Media. MIT Press.
Carey, J. W. (2008). Communication as culture, revised edition: Essays on media and society. routledge.
NMHH (2025). Médiapiaci Jelentés 2025. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság