Világrendszer és világháló

Absztrakt

E tanulmány kísérletet tesz arra, hogy az orientalista diskurzus alapjain létrejövő modernistatechnológia paradigmát és toposzát, az úgynevezett „Facebook-forradalmat” a wallersteini világrendszer-elméleti perspektíva összefüggéseiben értelmezze. Az arab világ 19. századtól kiéleződő, intenzív jelleget öltő gyarmatosításától elválaszthatatlanok a 16. századtól kiépülő világrendszer struktúrái és mechanizmusai, amelyek részint – a világrendszer természetéből fakadóan – máig nem vesztették érvényüket, részint pedig a legkülönfélébb formákban nyilvánultak és nyilvánulnak meg a politológia, a
szociológia és a közgazdaságtan diszciplínáinak mélységein átívelően. Mindez a kulturális szférában is egy olyan modernista-technológia paradigmában öltött testet, amely meghatározza az arab forradalmak ábrázolásának összefonódását az orientalista hagyományok által terhelt civilizációs diskurzussal, amint erre az antropológus Miriyam Aouragh is rámutatott.
Antonio Gramsci kulturális hegemónia elméletének nyomdokain haladva és a közvetítés kulturális materialista fogalmának williams-i értelmezése nyomán világos, hogy a kapitalizmus társadalmi, politikai és kulturális kiterjedései egyaránt a politikai-gazdasági alapok feltételeihez vannak kötve, és vissza is hatnak azokra. Mindez segít megértenünk olyan strukturális tényezőket, mint például az információs és kommunikációs technológiák (ICT) tulajdonlása, a közösségi médiát illető politikai-gazdasági döntéshozatal). A soft power, a háttérben húzódó ideológiai kampányok és a mindezt kísérő vizuális reprezentáció összefügg a civilizációs diskurzussal, ahogy a politikai gazdasággal, különösen az ICT-szektorral is.