Elméleti kísérlet az archívumról

Lapszám:

2018/1.

Rovat:

Vita, hozzászólás

Oldalszám:

15-20.

Hivatkozás:

Kiss Endre (2018). Elméleti kísérlet az archívumról. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (1.) 15-20. 10.20520/JEL-KEP.2018.1.15

Absztrakt

Az archiválás eredeti eszméje bizonyosan az egyik első valóban és hamisítatlanul posztmodern idea. Az alapgondolat a hatvanas és a hetvenes évek fordulóján született meg, Borgestől és Foucaulttól származik. Meghatározó tény, hogy e két, egymással egyébként nem harmonizáló felfogás még a személyi számítógép diadalútja előtt fogalmazódott meg. A PC elfogadottá tette azt is, hogy a technikai integrálhatóságnak nem szükségszerű együtt járnia a tartalmi integrálhatósággal. Az archiváció fejlődésének reflexiójakor világossá válhat, hogy a filozófia és az elméleti tudományosság eddig egyáltalán nem foglalkozott a tudással, mint tudással. Ily módon az archiválás a kontingencia enciklopedizmusává fejlődött, miközben a tizennyolcadik század nagy enciklopedizmusa lexikális felépítése ellenére is valódi tudásintegrációvá változott.

Kulcsszavak

On a Tentative Theory of the Archive

Abstract

The original idea of archiving came from Borges and Foucault, and is profoundly characteristic of the last third of the twentieth century. Both founding concepts had been crystalized therefore already before the triumph of the PC, i.e. prior to the period of the electronic network configuration. The PC legitimized the idea as well that technical integrability of knowledge must and should not necessarily go together with conceptual integrability. Archiving might become a new science of knowledge. By reflection one becomes aware of the fact that philosophy up to now has hardly dealt with knowledge as knowledge. Archiving necessarily leads further also to a new socialization of every kind of knowledge. In a strange way, it is however an individually constructed socialization.

Keywords