URH műsorszórás bevezetése Magyarországon

Emlékül: Honfy Józsefnek, Dr. Kissné Akli Máriának, Máté Istvánnak, Parrag Gábornak akik elősegítették a hazai rádiózás fejlődését ebben az időszakban.

Bevezető gondolatok

Magyarországon 1925. december 1-jén indult a rendszeres rádióadás, így idén ünnepeljük a magyar rádiózás centenáriumát. A rádió végig kísérte az elmúlt száz évünket, békésebb és viharosabb történelmi időkben is reményt, hitet adva, és egyben tájékozódást, szórakozást nyújtva a hallgatóinak. A rádiózásnak jelentős szerepet tölt be kultúránk és nyelvünk megőrzésében, formálásában. A száz évből önkényesen ragadnám ki a II. világháborút követő időszakot, melyhez személyes tapasztalatok és élmények is kötődnek. Emléket szeretnék állítani mindazon mérnöknek, technikusnak akik a magyarországi URH műsorszórás bevezetéséért és fejlődéséért sokat tettek az elmúlt 70 esztendőben.

Ultrarövidhullámú műsorszórás bevezetése

A műsorszórással szemben támasztott minőségi igények, az ennek megfelelő frekvenciamoduláció új műsorszóró frekvenciasávok igénybevételére ösztönözte az európai műsorszóró társaságokat. A Magyar Posta szakemberei ezt felismerve az ötvenes évek közepén határozták el az ultrarövidhullámú műsorszórás bevezetésének előkészítését. Az 1950-ben átszervezéssel megszűnt Posta Rádióműszaki Igazgatóság feladatait az újonnan létrehozott Rádióműszaki Üzemi Vállalat vette át. Az alapító rendelet a vállalat tevékenységi körébe utalta a közhasznú rádió-üzemek fenntartását az ország egész területén. E vállalat 1955 júliusában kezdett bele egy saját fejlesztésű URH műsorszóró adó tervezésébe és kivitelezésébe. Ennek megfelelően fejlesztették ki az adó 250 W-os előfokozatát 1956 szeptemberében, az 1 kW-os adót és az antennát 1957 januárjában és helyezték üzembe kísérleti jelleggel a 89,20 MHz-es vivőfrekvencián.

Frekvenciagazdálkodás

Az 1947 és 1991 között zajlott hidegháború erősen befolyásolta az európia URH műsorszórás bevezetését. Európa kettészakadt egy nyugati és keleti blokkra és ez képződött le a rádiózáshoz szükséges frekvenciák kijelölésében is. A szocialista országok ebben az időszakban alakították ki az URH műsorszórásra igénybe vehető frekvenciasávokra vonatkozó elképzeléseiket. Történelmi távlatból nézve ma már egyértelműen hibás döntés volt melynek következményei évtizedekre kihatottak a hazai URH műsorszórás fejlődésére. A Magyar Posta szakértői egyetértésben más hazai ipari és tudományos szakemberekkel határozottan foglaltak állást az egységes európai frekvenciakiosztás bevezetésére az URH és TV hálózatok kiépítése tekintetében. Sajnos azonban a többi szocialista ország részéről semmiféle támogatást nem kaptunk, így végül a többség akarata győzött.

A szocialista országok az URH fejlesztésre a 66–73 MHz közötti sávot irányozták elő, a 87,5–100 MHz helyett. Kivételt a keleti blokk tekintetében a Német Demokratikus Köztársaság jelentett, melynek nem szakmai hanem politikai okai voltak. A rádióhullámok nem ismerik az országhatárokat, azok megfelelő tervezés mellett is „átlépik” az országhatárt és a rádióműsorok vehetők a határ túloldalán lévő településeken. A vasfüggöny elválasztotta egymástól Európa két felét, de a keleti oldal a fizikai elzártság mellett az ideológiai elzártság mellett is döntött, hogy a nyugati ideológiai gondolatok a nyugati URH frekvenciasávján ne jussanak el a keleti blokk keleti URH vevőkészülékeit hallgatókhoz.

A kivétel jelentő Német Demokratikus Köztársaság esetében cél volt, hogy a kettészakított ország nyugati fele a Német Szövetségi Köztársaság „első kézből” értesülhessen rádióvevőkészülékeik által a szocialista rend vívmányairól a hideg háború szellemében. A keleti blokk részére előirányzott URH sáv tartománya 7 MHz, lényeges szűkösebb, mint a nyugateurópai ország 12,5 MHz-e. Ez a sávszélesség egyben determinálta, hogy egy adott országban hány országos fedésű hálózat építhető ki a jövőben.  1970-ben, magyar kezdeményezésre kezdődött meg az URH műsorszórás frekvenciatervének felülvizsgálata az OSzSz keretében. Évtizeddel később indult meg a tényleges tervezési munka, de addigra már mindhárom országos hálózat teljesen kiépült a 66-73 MHz-es sávban. Az 1984-ben aláírt nemzetközi frekvencia terv szerinti új hálózatok megvalósítására, a keleti normáról a nyugati normára való váltásra még várni kellett.

Az európai szocialista országok az 1958-ban egyeztetett tervek szerint a 66–73 MHz-es (OIRT) frekvenciasávban honosíttatta meg az URH műsorszóró adóhálózataikat. A nyugat-európai országok a 87,5–100 MHz-es (CCIR) sávot jelölték meg az URH műsorszórásra. Nemzetközi szinten az 1960 évi genfi és az 1961 évi stockholmi egyezmények határozták meg véglegesen az URH műsorszóró adóhálózatunk kialakítását. A hazai frekvenciaterv névlegesen három országos és egy helyi program sugárzására szolgáló adóhálózat kiépítését tette lehetővé monó üzemmódban.

OIRT adóhálózat kiépülése

A magyar URH műsorszórás a Szovjetuniótól kapott 2 db 2 kW-os URH adóberendezés üzembehelyezéssel indulhatott meg 1959. augusztus 20-án Budapesten és 1959. december 16-án Pécset a 66,62 MHz-es, illetve a 69,02 MHz-es frekvencián. Budapesti 1 kW-os CCIR sávú adóberendezés OIRT sávba történő áthangolása után, 1963. augusztus 20-tól Miskolcon 70,04 MHz-en kezdte meg sugárzását. Nappal a budapesti és a miskolci adó a Petőfi műsort, pécsi a Kossuth műsort sugározta, este pedig a budapesti és pécsi adó kísérleti műsort. Az URH sávra vonatkozó nemzetközi egyezményben rögzített frekvencia lehetőségek alapján 1962. július 12-én készült el az az előterjesztést, amely tartalmazza az URH adóhálózatok kiépítésének programját. Célként fogalmazódott meg a már üzemelő középhullámú Kossuth és Petőfi műsor vételi lehetőségének javítása mind minőségileg, mind növelve a műsorsugárzással ellátott területet. Az URH hálózat fejlesztése érdekében a Kossuth műsor sugárzására további 7, Petőfi műsor sugárzására pedig további 5 URH adó telepítését irányozta elő, a középhullámú adóhálózat rekonstrukciója mellett.

A fejlesztési program keretén belül 1965. június 17-én Kabhegyen üzembehelyezték a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) által gyártott 3 kW-os adóberendezés, amelyet később 10 kW-os végfokkal egészítettek ki. Az országos URH hálózat kiépítéséhez természetesen szükséges volt a budapesti stúdió jelének eljuttatására a vidéki adóállomásokra arra alkalmas rézkábeleken, mikrohullámú láncokon. A kabhegyi adóberendezés nappal Petőfi műsort, az esti időszakban pedig a kísérleti műsort sugározta. 1968. október 8-án jóváhagyott fejlesztési program a Kossuth és Petőfi műsorokat sugárzó URH adóhálózat kiépítése mellett előirányozta a harmadik műsorként belépő új zenei minőséget biztosító sztereó adóhálózat kiépítését is. A hálózatbővítés mellett kiemelt figyelmet kapott az URH műsorszóró adóállomások rendelkezésre állásának növelés is.  Az URH műsorszóró adóhálózat üzembiztonságának fokozására tartalék adókat telepítettek úgynevezett „n+1”-es tartalékolást megvalósítva. 

1969. szeptember 1-én kezdődött meg a kísérleti sztereó sugárzás Budapesten az Elektromechanikai Vállalat (ÉMV) által gyártott 3 kW-os URH adóberendezés üzembehelyezésével. Ezzel megindult a Magyar Rádió névnélküli, csak számmal jegyzett harmadik műsorának rendszeres sugárzása.  A budapesti 2 kW-os URH adó ezután a Petőfi műsort sugározta, míg a pécsi 2 kW-os a harmadik műsor mellett a Kossuth, a kabhegyi 10 kW-os adó a harmadik műsor mellett nappal a Petőfi műsort is sugározta. 1970. szeptember 9-én helyezték üzembe a harmadik műsor önálló adóját Pécset. 1970. december 22-én Sopron kapcsolódott be az URH műsorszóró hálózatba, amikor EMV gyártmányú 3 kW-os adóberendezés sugározni kezdte a Kossuth es a Petőfi műsort. Az országos adóhálózat az EMV által gyártott 3 es 10 kW-os, tipizált URH adóberendezéseket es antennákat felhasználva épülhetett ki.  Az adóhálózat kiépülése során a hazai stúdiótechnikai, adóberendezés és vevőkészülékgyártás szimbiózisban fejlődött köszönhetően a magyar mérnöki tudásnak, mely az adott korban nem maradt el a világszínvonaltól. Ez az együttes technológia fejlődés vezetett oda, hogy a sztereó jelek előállításához, valamint vételéhez szükséges berendezések megjelenésével az adóhálózat koncepcióján is változtatni kellett, hogy a sztereó sugárzás vegye át a korábbi monó sugárzás helyét.

Az új koncepció kimondta, hogy minden adóállomáson (a Kossuth és a Petőfi műsort monó üzemmódban sugárzó URH adók telepítése mellett) a harmadik műsor sztereó adóhálózatát is ki kell építeni. A frekvenciák elosztását és felhasználást rögzítő nemzetközi egyezmények szerinti 4 monó műsor sugárzásra alkalmas adóhálózatot építhet ki hazánk. Figyelembe véve a nemzetközi egyezményt a koncepció felülvizsgálatával, a frekvenciák és az adóteljesítmények optimalizálásával alakította ki a Magyar Posta tervezőgárdája a három országos műsor (két monó és egy sztereó) sugárzására alkalmas URH adóhálózatának tervét. A terv alapján 1971-75 között, a már üzemelő adóállomások három műsoros adóállomássá való kiépítése mellett, új adóállomások is bekapcsolódtak az URH műsorszóró hálózatba.  Ezen időszakban 8 db 3 kW-os és 11 db 10 kW-os URH adóval 5 adóállomáson a három műsoros URH műsor szórás valósult meg. A fejlesztés eredményeként a létrehozott adóhálózat a Kossuth műsor vétel lehetőségét az ország területének 48 %-án, a Petőfi műsorét 54 %-án, míg a harmadik műsorét 75 %-án valósította meg monó vételi üzemmódban, míg a harmadik műsor sztereó ellátottsága az ország területének 41 %-át fedte le.

1975-ben az URH vételre alkalmas vevőkészülékek aránya elérte a háztartások 39%-t. A vevőkészülékek terjedésével, gépjárművekben való megjelenésével folytatódott az adóhálózat fejlesztése is 1976-1980 között. Az adóhálózat 13 db 3 kW-os és 12 db 10 kW-os EMV adóval bővült. A fejlesztés eredményeként 9 adóállomáson megvalósult a három URH rádióműsor sugárzása. A fejlesztés eredményeként a Kossuth műsor URH vételi lehetősége elérte az ország területének 83%-át, a Petőfi műsor a 69 %-át, a harmadik műsor pedig a 84 %-át, illetve sztereóban az 52 %-át. A kiépült országos adóhálózat lehetővé tette, hogy a műsoridő egyrészében regionális körzeti sugárzás indulhasson meg az időközben létrejött Magyar Rádió körzeti stúdióiból. Az Állami Rádió és Televízió Bizottság (ÁRTB) 1980. október 29-i ülésén jóváhagyott terv alapján a körzeti műsort az adók a Kossuth műsor helyett sugározták. E megoldással a körzeti műsorok vételi lehetősége az URH sávban az ország területének mintegy 63 %-ra volt kiterjeszthető. 1981. április 22-én a Kékesi adóállomás rekonstrukciójának keretében üzembe helyezett 3 db, 3 kW-os BHG adóberendezéssel befejeződött az URH gerinchálózat kiépítése.

A frekvenciahasználatra vonatkozó nemzetközi egyezmények lehetőségein belül optimalizálva, kiépült a 66-73 MHz-es frekvenciasávban a három országos műsor sugárzására szolgáló URH gerincadó hálózat, mely kiváló vételi minőséggel látta el az ország területének 92, 75, illetve 94%-át.  Az adóhálózatban 11 állomáson 31 db 3 kW-os és 10 kW-os üzemi adó dolgozott 191 kW összteljesítménnyel. Folytatódott az adóhálózat üzembiztonságának növelése is a tartalékolási rendszer, a tartalékadók telepítésével. Az URH műsorszórás fejlesztésének következő fázisa a sztereófonikus műsorszórás kiterjesztése volt. 1983. július 1-én megkezdődött a Petőfi műsor sztereó sugárzása. Ezzel egyidőben a nagyobb sztereó ellátottság elérése érdekében a Kossuth és a Petőfi műsort sugárzó URH adóhálózatok frekvenciáit a Magyar Posta átrendezte, lényegében megcserélte a két adóhálózatot. Ennek eredményeként a Kossuth műsor adóhálózata 69 %-os, a Petőfi műsoré monóban 86 %-os, sztereóban 54 %-os a harmadik műsoré pedig monóban 93 %-os, sztereóban 67 %-os területi ellátottságot ért el (1. és 2. ábra).

A 66–73 MHz-es frekvenciasávban Magyarország számára biztosított frekvenciakészletet teljesmértékben felhasználva három országos program (kettő közülük sztereó) adóhálózata épült meg. További országos fedést biztosító frekvencia nem állt rendelkezésre, a frekvenciasáv telítetté vált. Egyes telephelyeken még egy-egy további frekvencián lehetőség lett volna lokálisan helyi műsorok sugárzásra (3. ábra).

A nemzetközi frekvencia tervben szereplő ,,negyedik” frekvencia készlet igénybevétele a vizsgálatok szerint a már kiépített adóhálózatok sztereó ellátottságának beszűkülését okozta volna. Ez azt jelentette, hogy a 66-73 MHz-es sávban a műsorok területi ellátottsága elérte az elméleti és gyakorlati maximális értéket és a Kossuth műsor sztereó sugárzása nem oldható meg. A Kossuth műsora a másik két műsorhoz hasonlóan sztereóban készült el a Magyar Rádió stúdiójában, de nem volt lehetséges ennek kisugárzása a hallgatók felé. Ez egyben visszahatott a műsorszerkesztésre is, a zenei műsorok kisugárzására, a hallgatók zenei élményének fokozására a sztereó sugárzást preferálták a Magyar Rádió szerkesztői. A sztereó rádióval rendelkező laikus hallgatók nehezen értették, hogy a sztereóban elkészült Kossuth műsor miért nem vehető sztereó vevőkészülékükön.

CCIR adóhálózat kiépülése

Az országos URH műsorszórás területi lefedettségének további növelése, a Kossuth rádió sztereósításának igénye, a körzeti stúdiók kedvezőtlen sugárzási feltételei és nem utolsósorban új műsorok belépési igénye tette szükségessé az URH műsorszórás frekvenciatervének tovább gondolását, a műsorszórásra rendelkezésre álló frekvenciasávok kiterjesztését. Hosszú előkészítő munka után, 1985. augusztus 13-án született meg a genfi nemzetközi egyezmény, amely lehetővé tette Magyarország számára is a 87,5–100 MHz-es frekvenciasávban a műsorsugárzást. A nemzetközi egyezmény alapján a megadott sávban a már üzemelő adóhálózatok figyelembevételével a 100 –104 MHz közötti 1987. július 1-től, a 104–108 MHz tartományban pedig 1995. december 31. után helyezhető üzembe URH műsorszóró adó.

A nemzetközi egyezményben Magyarország 36 telephelyen, 117 frekvencia használatára kapott elvi lehetőséget. A Magyar Posta szakértőinek meg kellett keresni a nemzetközi egyezmény adta frekvenciakészlet optimális kihasználását új adóhálózatok létrehozására. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nyugati blokk országai ezidőre ebben a sávban már kiépítették adóhálózataikat és azok üzemeltetéséről nem kívántak lemondani az e sávba újonnan érkező szocialista országok miatt. Az az ország, aki rendelkezett nyugati szomszéddal a frekvenciakoordináció kapcsán számolnia kellett a sávban már üzemelő adókkal. A frekvenciakoordináció sajátossága, hogy az az ország, aki nem volt határos CCIR sávot már korábban használó országgal annak is alkalmazkodnia kellett, mivel az egyes adótelephelyek koordinálása hat a körülötte lévő más adóállomások frekvencia lehetőségeire. Ez a dominóhatás az OIRT sávot használó mindegyik ország frekvencia lehetőségét csökkentette. Történelmileg ezért is tekinthető hibás döntésnek az OIRT sávban történő URH műsorszórás bevezetése, mivel a nyugati blokk országai kedvezőbben alakíthatták ki országos műsorszóró hálózataikat.

A 87,5–108 MHz-es frekvenciasáv megnyitásával, a Magyar Posta szakemberei alapos és részletes vizsgálatokat végeztek a rendelkezésre álló frekvenciakészletből kialakítható adóhálózatok optimalizálására. Az elemzés bebizonyította, hogy a 66–73 MHz-es műsorszóró frekvenciasávot átmenetileg nem szabad feladni, frekvenciakészletére szükség van, mert a csak a 100 MHz-es sávban sugárzó adókkal nem valósítható meg az ország három sztereóműsorral való teljes lefedése. A kétsávos URH műsorsugárzás további előnye, hogy lehetővé teszi az önálló körzeti adóhálózat kiépítését, illetve a kereskedelmi műsor indítását is. Hátránya, hogy továbbra is fenn kell tartani a kétsávos sugárzást, ami kihat a vevőkészülékekre is.

A vizsgálatok nyomán a Magyar Posta kidolgozta az URH műsorszóró adóhálózat fejlesztésének alapkoncepcióját, amelyben a kétsávos URH műsorszóró adóhálózatok létrehozása mellett foglalt állást, meghatározva a rádióműsorszóró hálózatfejlesztés irányelveit és ütemezését. 1986. július 1-én helyezték üzembe az első 100 MHz-es frekvenciasávú adóberendezést 10 kW teljesítménnyel, a 100,5 MHz frekvencián Kabhegyen. Ezt követte a budapesti adó üzembe helyezése a 103,3 MHz frekvencián, 10 kW-os adóteljesítménnyel Az adók az idegenforgalmi szezonban (májustól októberig) a nappali időszakban a Magyar Rádió német nyelvű idegenforgalmi, kereskedelmi műsorát, a „Radio Danubius” műsort sugározta a hazánkba látogató turisták számára.  Október és május közti időszakban a Kossuth műsor került kisugárzásra, 1987. március 2-től immár sztereofonikus üzemmódban.

1987. július 1-én a 100 MHz-es adóhálózatát a Magyar Posta újabb adóberendezéssel bővítette, ideiglenesen 50 W teljesítménnyel, a 94,90 MHz-es frekvencián Szegeden a Magyar Rádió szegedi körzeti és nemzetiségi stúdiójának műsorát továbbítva a hallgatók felé. A szegedi stúdió programját a szentesi OIRT sávban üzemelő Kossuth URH adó is sugározta. 1988. május 1-én újabb adó került üzembe a 100 MHz-es sávban Sopronban. 102,0 MHz-es frekvencián 10 kW teljesítménnyel indult meg a Danubius műsor sugárzása. A szegedi ideiglenes sugárzással egyidőben megkezdődött egy önálló véglegesnek szánt   adóállomás építése a város határában. Az állomáson egy 500 W-os, „n + 1”-es tartalékolási rendszerű URH adó váltott ki az ideiglenes 50 W-os adót 1988. közepén.

Debrecenben, ahol a Magyar Rádió újabb körzeti rádióstúdiót épített, 1988. végén 103,5 MHz-en, 1 kW teljesítménnyel kezdődött meg a debreceni körzeti rádióműsor kisugárzása, illetve a Kossuth műsor sugárzása a körzeti műsor időtartamán túl. A 100 MHz-es frekvenciasávban üzembe helyezett adók sztereóban az ország területének mintegy 30%-át látták el.

Az OIRT-adóhálózat leállítása

Az OIRT sávú műsorszórás fokozatos leállítása az 1990-es évek elején indult meg, miután Magyarország politikai és gazdasági integrációja a nyugati technológiai rendszerek felé fordult.  A Frekvenciagazdálkodási Intézet (mai NMHH) 1990–1993 között készítette el azt a frekvenciatervet mely lehetővé tette az átállást az új, 87,5–108 MHz-es URH sávra.

A főbb adóállomások leállításának és átkapcsolásának ütemezése a következő volt (1. táblázat)

Adóállomás	OIRT sávú sugárzás leállítás éve	CCIR sávú sugárzás indulás éve
Kékestető	1992	1991 (Kossuth, Petőfi, Bartók)
Kabhegy	1992	1991
Széchenyi-hegy (Budapest)	1993	1992
Pécs Misina	1993	1992
Tokaj	1993	1992
Győr	1993	1992
Sopron	1993	1992
Debrecen	1993	1992
Salgótarján	1993	1992

CCIR sávú országos URH-hálózat indulása

Hazánk fokozatosan tért át a CCIR sáv használatára. A 100 MHz-es hálózat kiépítésének első üteme 2005-ben zárult le, amikor 25 adóállomásból állt az országos hálózat. Ezt követően 2007-ig újabb 22 adóállomás létesült növelve a területi lefedettséget.  A CCIR sávú URH hálózat kialakítása az ITU Regionális Rádiókonferenciája (Stockholm 1961) terve alapján, de módosított hazai koordinációval került kialakításra.

Összefoglalás

A hazai rádióműsorszórás fejlődését tekintve az URH műsorszórás fejlődése követte le leginkább hazánk politikai és gazdasági változásait. A rendszerváltás egyfajta leképződését láthattuk az OIRT-CCIR váltásban. Nem csak a blokkokat elválasztó vasfüggönyök, falak dőltek le, hanem Európa újra egysülhetett a rádiózást tekintve is. A műsorsugárzási próbálkozásoktól a kísérleti sugárzáson, a rendszeres műsorszolgáltatáson, a sztereósításon keresztül eljutottunk az új műsorok sugárzásáig, és megjelenhettek a kereskedelmi rádiók is. A korábbi országos terjesztésű műsorok melyet ma már közszolgálati műsoroként ismerhetünk a mai napig szórakoztatják, tájékoztatják a hallgatóikat sztereó minőségben. Egyedül a harmadik műsor neve változott meg, 1987. május 23-tól Bartók nevét vette fel utalva egyben annak zenei műfajára.

URH műsorszórás hazai idővonala

1950-es évek vége: URH sugárzás indul az OIRT-sávban (66–73 MHz).

1960–70-es évek: Országos OIRT-hálózat kiépítése (Kossuth, Petőfi, harmadik műsor).

1980-as évek: Vegyes időszak, megjelennek az első CCIR (87,5–108 MHz) adások.

1990-es évek vége: Országos áttérés a CCIR-sávra, OIRT sáv fokozatos kivezetése.

2000-es évek közepe: OIRT-sáv használata véglegesen leáll hazánkban.

Irodalom

1. Arató et al (1991) Postamérnöki szolgálat második 50 éve (1938-1988) – Magyar Távközlési Vállalat. Budapest, Dr. Lajtha György Távközlési Könyvkiadó.