Március 14-én, 96 éves korában elhunyt Jürgen Habermas, a huszadik századi társadalomelmélet és kommunikációelmélet meghatározó alakja.
Gondolkodása szorosan kapcsolódott a Frankfurti Iskola hagyományához, amelynek később meghatározó alakjává vált. Habermas életműve több mint fél évszázadot ível át. A kommunikációtudomány számára Habermas legmaradandóbb hozzájárulása a társadalmi nyilvánosság fogalmának normatív kidolgozása az 1960-as évek elején. Ezen koncepciója alapvetően formálta a médiakutatást, a politikatudományt és a társadalomtörténetet.
Az 1970-es évektől Habermas figyelme a kommunikáció normatív feltételei felé fordult. S ennek eredményeit összegzi fő művében, A kommunikatív cselekvés elmélete-ben.
Habermas nemcsak akadémiai szerzőként, hanem közéleti értelmiségiként is aktív volt, rendszeresen jelentetett meg publicisztikákat a német sajtóban. Elméleti munkássága jelentős hatást gyakorolt a kommunikációtudományra: a diskurzusetika. A médiarendszerek normatív elemzése máig elképzelhetetlen az ő fogalomkészlete nélkül.
Halálával egy olyan szociológustól köszönünk el, aki folyamatosan hitt abban, hogy a racionális párbeszéd képes fenntartani és megújítani a demokratikus közösséget.
